Kémia kémhatás PowerPoint bemutató

Fizika közegellenállás PowerPoint bemutató

Rólunk

Ezt a blogot a kémia és fizika projekt miatt hoztuk létre:

• Bacsó Bettina
• Betónia Alexandra
• Duan Wei Wei Zsuzsanna
• Ungvári Zsófia
• Vereczkei Zita 

Mi a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, 10.a osztályának tanulói vagyunk. 

További jó böngészést kívánunk! :)

Fizika: kérdések

‎

1,Mi a közegellenállás?

Környezetünk(pl a víz, a levegő) olyan erőhatást fejt ki a hozzá képest mozgó testekre, mely csökkenteni igyekszik a test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességét. Ezt az akadályozó hatást közegellenállásnak nevezzük és a közegellenállási erővel jellemezzük.

Jele: F_k

2,Mitől függ?
 
    A közegellenállási erő függ:

•  a közeg sűrűségétől,
• a test mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszetének nagyságától,
•  a testnek a közeghez viszonyított sebességétől,
•  a test alakjától.

3,A közegellenállási erő a test közeghez viszonyított sebességével milyen irányú?

A közegellenállási erő a test közeghez viszonyított sebességével ellenkező irányú.

4,Mi a közegellenállási erő matematikai alakja?

F k =k·A·p· v 2

•   ahol k jelöli az alaki tényezőt,
•   ρ a közeg sűrűsége,
•   A a mozgó test homlokfelületének keresztmetszete,
•   v a test és a közeg relatív sebessége.

5, Mondj példát a közegellenállási erő szándékos növelésére!

Az ejtőernyősök a közegellenállási erő nagyságát növelik meg a hatalmas felületű ejtőernyővel. A közegellenállási erő segítheti is a mozgást. Például a vitorláshajókon a vitorlába fújó szél mozgatja a hajókat előre.

Fizika: kísérlet

Fizika

Közegellenállás  Ha azonos magasságból ejtünk le acélgolyót, illetve papírdarabot, azt tapasztalhatjuk, hogy a golyó lényegesen hamarabb leér. A papír pedig furcsa imbolygó mozgással halad, ami semmi esetre sem nevezhető egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásnak. Hasonló jelenségnek lehetünk tanúi ősszel, levélhullás idején. Mindenki tapasztalta már azt is, hogy vízben előrehaladni lényegesen nehezebb, mint levegőben. A jelenségeknek az a magyarázata, hogy a vízben, levegőben vagy más folyadékokban és gázokban mozgó testekre fékező erő hat.

Környezetünk(pl a víz, a levegő) olyan erőhatást fejt ki a hozzá képest mozgó testekre, mely csökkenteni igyekszik a test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességét. Ezt az akadályozó hatást közegellenállásnak nevezzük és a közegellenállási erővel jellemezzük.                                                             Jele: Fk A közegellenállási erő a test közeghez viszonyított sebességével ellenkező irányú.

Hogyan állapíthatjuk meg a közegellenállási erő nagyságát egy zuhanó test esetében? Belátható, hogy a sebesség növekedésével a közegellenállási erőnek nőnie kell. Ha pl. egy ejtőernyős vagy egy nagy magasságból lehulló esőcseppek mozgását vizsgáljuk, akkor kizárható, hogy jó néhány száz méterről esve végig gyorsulnának, hiszen akkor az ejtőernyős túl nagy sebességgel érne a talajra, az esőcseppek pedig átszakítanák az esernyőnket. Viszont csak abban az esetben mozoghat bármilyen test gyorsulás nélkül, állandó nagyságú sebességgel, ha a rá ható erők eredője nulla. Az esőcseppekre ható közegellenállási erő ezek szerint esés közben addig növekszik, amíg el nem éri a cseppre ható nehézségi erő értékét - eddig gyorsul a csepp is -, ezután pedig már egyenletes sebességgel közeledik a Föld felé. Ennek a végsebességnek vagy "utazási sebességnek" az elérésétől kezdve a dinamika alaptörvénye szerint a következő egyenlet érvényes a testre:                                                      Fk=m x g. Tehát egyenletes mozgással eső testek esetén a közegellenállási erő egyenlő nagyságú a testre ható nehézségi erővel. A nehézségi erő pedig meghatározható, ha megmérjük a test súlyát egyensúlyban. A közegellenállási erő függ: a közeg sűrűségétől, a test mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszetének nagyságától, a testnek a közeghez viszonyított sebességétől, a test alakjától. A közegellenállási erő matematikai alakja:                                                      F k =k·A·p· v 2                ahol k jelöli az alaki tényezőt, ρ a közeg sűrűsége, A a      mozgó test homlokfelületének keresztmetszete, míg a v a test és a közeg relatív sebessége. A közegellenállási erő szándékos csökkentése miatt egyre áramvonalasabb autók, repülőhépek, vonatok jelennek meg a közlekedésben A közegellenállási erő szándékos növelésére is tudunk mondani pár példát. Az ejtőernyősök a közegellenállási erő nagyságát növelik meg a hatalmas felületű ejtőernyővel. A közegellenállási erő segítheti is a mozgást. Például a vitorláshajókon a vitorlába fújó szél mozgatja a hajókat előre.

Kémia

Kémhatás-pH-Sav-Bázis-Indikátor

Kémhatás

• az oldat savasságának és lúgosságának mértéke

• az oldatban található oxónium és hidroxidionok aránya határozza meg

• megkülönböztetünk savas, lúgos és semleges kémhatású oldatokat, ezeken belül gyengébbeket és erősebbeket

• a kémhatás vizsgálata indikátorokkal történik (pl.: lakmusz, fenolftalein, metilnarancs)

A víz kémhatása

H₂O + H₂O ⇌ OH^- + H₃O⁺

K=k₁=[OH^-]^.[H₃O⁺]
          ___________

            [H₂O]²

K_v=[H₃O⁺]^.[OH^-]=10^-14 mol/dm³

[H₃O⁺]=[OH^-]=10^-7 mol/dm³   ==>         SEMLEGES KÉMHATÁS

A víz disszociációja oxónium- és hidroxidionokra egyensúlyra vezető

folyamat (H₂O ⇌ H₃O⁺ + OH^-). Jellemzője a vízionszorzat  (K_v). Vizes

oldatban a oxóniumionok és a hidroxidionok koncentrációjának szorzata állandó, szobahőmérsékleten: K_v= [H₃O⁺]⋅[OH^-] = 10^-7⋅10^-7= 10^-14. Ez

alapján csupán az egyik ion koncentrációjának ismeretében kiszámolható a másik ion koncentrációja.

Felvetődik a kérdés, hogy miért kell az anyagok vízben való viselkedése

során kiemelten kezelni két iont, az oxóniumiont és a hidroxidiont.

A vizes oldatok kémiai tulajdonságait nagyban befolyásolja, ha benne az oxóniumionok és a hidroxidionok koncentrációja eltér egymástól.

•    Savas kémhatású az oldat, ha benne az oxóniumionok koncentrációjanagyobb, mint a hidroxidionok koncentrációja: [H₃O⁺] > [OH^–].

• Lúgos az oldat kémhatása, ha a hidroxidionok koncentrációja nagyobb, mint az oxóniumionoké: [OH^–] > [H₃O⁺].

•  Semleges az oldat kémhatása, ha az oxóniumionok koncentrációja megegyezik a hidroxidionok koncentrációjával: [H₃O ⁺] = [OH^–].

Az oldatok kémhatásának jelzésére indikátorokat használunk. Ezek olyan természetes vagy mesterséges anyagok , amelyek az oldat kémhatását színváltozással határozzák meg. Néhány gyakrabban használt indikátor színe savas, semleges és lúgos oldatban a következő táblázatban található:

 

	Savas	Semleges	Lúgos
fenolftalein	színtelen	színtelen	piros/lila
metilnarancs	piros	narancs	narancs
lakmusz	piros	lila	kék

PH

A körülöttünk lévő anyagoknak van valamilyen pH-értéke, vagyis kémhatása: Minden anyag vagy savas, vagy semleges, vagy lúgos.Az oldat kémhatását megmutató érték és az oxóniumion hatványkitevőjének az abszolút értéke. 

Itt található a pH skála:

Néhány anyag pH értéke:  

 

SAVAK

Sav:olyan molekula vagy ion,amely p⁺ leadására képes.

Pl.:HCL + H₂O ⇌ Cl^- + H₃O⁺

K= [Cl^-]^.[H₃O⁺]     K_s=       [Cl^-]^.[H₃O⁺] 

     ___________            ____________

      [HCl]^.[H₂O]                        [HCl]

A „K_s” (sav disszociációs állandó) értéke megmutatja,hogy a sav erős,vagy gyenge.

Pl.:K_s=1,1-erős sav

      K_s=10^-14-gyenge sav

Erős sav:olyan sav,melynek molekulái teljes mértékben disszociálnak.

Pl.:H₂SO₄-kénsav,HCl-sósav     pH:0-3

Gyenge sav:olyan sav,melynek molekulái részlegesen dissszociálnak.

Pl.:H₂CO₃-szénsav,H₃PO₄-foszforsav         pH:4-7

BÁZISOK

Bázis:olyan molekula vagy ion,amely p⁺ felvételére képes.Olyan vegyületek,amelyek feloldódásakor OH^- ionok keletkeznek.

Pl.:NaOH=Na⁺+OH^-

Erős bázis:molekulái teljes mértékben disszociálnak.

Pl.:NaOH-nátrium hidroxid       pH:12-14

Gyenge bázis:molekulái részlegesen disszociálnak.

Pl.:NH₄OH-ammónium hidroxid     pH:8-10